Mesterházy Pinetum DSCN7817.JPG

Kertrészlet (Mesterházy fotó)

 

Mesterházy Fenyőgyűjtemény

The Mesterházy Pinetum, Die Mesterházy Koniferensammlung

 

Címe: 2177 Erdőtarcsa, Rákóczi utca 12.

Tulajdonosa és kezelője: Mesterházy Zsolt

Telefon: (1)303 7269

E-mail: zs.mesterhazy@chello.hu

Terület 0,8 ha

Taxonok száma: 400

Nyitva tartás nincs, a kert csak a tulajdonos engedélyével látogatható.

Megközelítése: közúton az Aszód-Kartal-Verseg-Erdőtarcsa útvonalon, busszal az aszódi vasútállomástól.

 

A Mesterházy Fenyőgyűjtemény magánkezdeményezés során jött létre 1981-ben fenyőfélék bemutatására. 400 taxonjából 319 államilag (OMMI) minősített növény (371 példányban 1993 és 2002 között). Jellege folytán rendszertani bemutatóként is szolgál, így a tájképi látványon túl oktatási segédletként is használható anyagot mutat be. Az érdeklődő közönség számára a kertet 2001. június 14-én, alapításának 20. évfordulóján ünnepélyes keretek közt nyitották meg.

 

A kert céljai a növényhonosítás, fajok és fajták kiválasztása a Föld felmelegedése miatti fajtacserék biztosításához. Az időjárásában meglehetősen szélsőséges termőhely rendkívüli módon megviseli a kiültetett állományt. Nyáron elviselhetetlen a forróság és többnyire az aszály a délnyugatra dűlő terepen, télen fagyzugos, hisz a falu egy 50 m mély széles nyiladékba települt. Így szélcsend, hó esetén és felhőmentes időben nem ritka a -28-30 C fok sem, amely nagy pusztításokkal járt kezdetben. Az ilyen körülmények közt kiválasztott fajok és fajták viszont bátran szaporíthatóakká, és köztermesztésbe vonhatókká válnak.

 

A Mesterházy Fenyőgyűjtemény az egyik helyszíne a félsivatagi fenyőfélék kiválasztásának, valamint az időskori fenyőnemesítésnek. Előbbiek a Debreczy Zsolt – Rácz István szerzők által Magyarországra behozott félsivatagi eredetű fenyőivel kezdődött az 1980-as években, melyhez idővel vagy tucatnyian csatlakoztak más gyűjtőutakkal. Munkájuk eredményeképpen ma Magyarországon a tulajdonos által leírtak kb. 2-300 új fenyőfajtát, melyek túlélik az Európában várható felmelegedést, újraerdősíthetjük az Alföldet és az országot e fenyőkkel, míg az őshonos flóráról ezt még nem tudjuk.

Az időskori fenyőnemesítést Mesterházy Zsolt és Hódi Tóth József egyszerre, de egymástól függetlenül találták fel, majd összefogva nevet adtak az új nemesítési módszernek. Kifejlett növények által mutatott új tulajdonságokat keresve szín, méret, habitus, ágrendszer és egyéb, szokványostól eltérő tulajdonságok felkutatásáról van szó, amelyek egy magágyban még nem felismerhetőek. Ezek közül kb. 20-25 látható a gyűjteményben, mint a tulajdonos által szelektált több mint 130 fenyőfajta egy része. A többi más magyarországi nevelő lerakatban van, ezek csak az interneten tekinthetők meg (conifertreasury.org) a tulajdonos által üzemeltetett fenyőportálon, amely jelenleg a világ legnagyobb botanikai fenyőforrása. A tulajdonos ott publikált 2010 és 2017 között több mint 16000 új fenyőfajtát, ezzel bőven megduplázva az addig ismert 11000 fenyőfajta számát.

 

A Mesterházy Fenyőgyűjteményben megtalálható 30 eredeti, Barabits Elemértől származó fajta is, melyeket az 1980-as években ültettek el. A gyűjtemény büszkeségei a zord éghajlatról érkező fenyők. Az ELTE Botanikus Kertje Isépy István igazgató révén támogatta a telepítést szakmai tanácsokkal, később a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben Kósa Géza segítette egzótákkal a gyűjteményt ázsiai gyűjtéseiből. Az onnét származó ritkaságok mára termő példányokká cseperedtek, mint a Koyama-luc Japánból (Picea koyamae), a turkesztáni luc (Picea schrenkiana), a szahalini luc (Picea glehnii), a szibériai luc (Picea obovata), a távol-keleti jegenyefenyők: Abies nephrolepis, Abies sibirica, Abies homolepis, a mexikói diófenyő (Pinus cembroides), a közönséges erdeifenyő mongóliai alfaja (Pinus sylvestris var. mongolica). A mediterrán borókákat a tulajdonos tovább vitte a fagyzugos kertbe, a félsivatagi fenyőket -28-30 C fokra is levizsgáztatta, így a nehézszagú boróka (Juniperus foetidissima), a szír boróka (Juniperus drupacea), Debreczy gyűjtéséből az aligátor-boróka (Juniperus deppeana), Baracskai Mária szikláshegységi borókái (Juniperus scopulorum) több változatban is, végül Hódi Tóth József Baker vagy Modoc ciprusa (Cupressus bakeri ’Silver King’), amely az egyetlen életben maradt ciprus a fagyos kertben. Saját gyűjtésből származik a Pinus ponderosa alakkör több faja is: Pinus jeffreyi, Pinus washoensis és Pinus ponderosa scopulorum, valamint egy hibrid, a Pinus reflexa.

 

Mesterházy Pinetum DSCN7818.JPG

Cedus libani ’MPH Tűzföld’ – a libanoni cédrus egy különösen fagytűrő változata, saját fajta (Mesterházy fotó)

 

Mesterházy Pinetum DSCN7819.JPG

Cedrus atlantica – fiatal atlaszcédrus (Mesterházy fotó)

 

További fontos tapasztalatokat szereztek a jegenyefenyők (Abies) műveléséről is, melyek nagy része kifejezetten szárazságtűrő, és intenzív növekedésre hajlamosak, ha a klíma nem mindig kedvező is. 21 jegenyefenyő faj és közel 30 változatuk él a kertben. Az alapító szerint a gyűjtemény legnagyobb tanulsága a libanoni cédrus sorsa lehet. Gond nélkül üdezölden viseli a -28-30 C fokos hidegeket, miközben mellette a kék atlaszcédrusok -22 C fagyban két méterig, -25 C felett csúcsukig barnára égnek, és tavaszi rügyekről újulnak meg. 1981 óta ez eddig háromszor fordult elő.

 

A világon először a Mesterházy Fenyőgyűjteményről készült drón által fényképezett madártávlati videofilm botanikai céllal 2015 júniusában. Megtekinthető itt:

 Mesterházy Pinetum

https://drive.google.com/file/d/0B6mogqSPtWI5ZXBXakVMdXNrX0U/view?invite=COKK5u4G&pli=1

 

A gyűjtemény a MABOSZ http://www.mabotkertek.hu/  és az Amerikai Fenyőstársaság (American Conifer Society, http://conifersociety.org/ ) tagja.

 

Mesterházy Zsolt hivatalos fenyőrendszertani honlapja a http://www.conifertreasury.org